Tájékoztató stégek lezárásával kapcsolatban.

Stéglezárás

Természetvédelmi felügyelőség tájékoztatója

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi felügyelőség tájékoztatója a védett halfajok csalihalként történő árusításával és használatával kapcsolatban itt olvasható.

2014. évi Horgászversenyek

A Ráckevei Horgász Egyesület április 27.-én rendezte a piactéren felnőtt házi horgász versenyét.

Versenybizottságunk reggel hat órától várta a nevezni kívánókat.

A kellemes tavaszi időben harmincnégy tagunk jelezte indulási szándékát. Schwarcz Gáspár a versenybizottság elnökének megnyitója és a sorsolás után a versenyzők elfoglalták a rajthelyeket. Nyolc órakor vízbe kerültek a horgász készségek,kezdetét vette a verseny. Horgászaink tizenegy óráig vallatták a Ráckevei Dunát,több-kevesebb sikerrel. Hiába volt a sok szuper felszerelés,a különböző ízesítésű etető és csali anyag a halak étvágyát nem igazán sikerült felcsigázni. Emiatt történhetett,hogy a mezőny fele nem tudott halat fogni. A tavalyi győztesünk Sági Zsolt versenyhorgászunk,aki az elmúlt évben utca hosszal megverte a mezőnyt,idén 960gr fogott hallal csak a negyedik helyen végzett. Egy pár mondat erejéig maradnék a tavalyi versenyünknél. Hosszú évek óta egyesületünk az első tíz helyezettet tárgy jutalomba részesíti. Ezek között található értékes és szerényebb értékű,de praktikus horgász eszközök,és a választás joga az elért helyezés alapján történik. A tavalyi versenyen Sági Zsolt remek versenyzéssel utasította maga mögé a mezőnyt. Az arany érem és az oklevél átvétele után az asztalon lévő különböző botok orsók,horgász tárgyak közül a legszerényebb díjat,egy tekercs horgász zsinórt választott. Ez egy nagyon nemes gesztus volt részéről,amire szívesen gondolunk vissza egy év távlatából is. Nem ért véget,olvassa tovább …

Az egyesület tagfelvételének rendje

Horgászni szeretnék,mi a teendőm? 

Sokan gyermekkorukban,kevesebben felnőtt korukban ismerkednek meg a horgászattal,a vizek csodálatos, egy életre rabul ejtő hangulatával. Az első pecázás élménye maradandó,de az élet egyéb feladatai,kötelezettségei és más hobbik nemegyszer eltávolítják az ifjakat,vagy felnőtteket a horgászattól.

Később többségük általában újra felfedezi a horgászat örömét,szépségét és ekkor teszik fel általában a kérdést,hogyan lehetek horgász.

Magyarországon a horgászatot a halászati-horgászati törvény és kapcsolódó rendeletei szabályozzák. Mi a horgászokra,horgászatra vonatkozó lényege?

Magyar állampolgár (14. életévét betöltött) akkor horgászhat,ha az állam által előírt horgászvizsgát leteszi,horgászatra jogosító okmányokkal –állami horgászjegy,területi engedély – rendelkezik.

Horgászvizsga: az állam által meghatározott vizsgaanyagot a “Horgászati alapismeretek”című kiadványban találjuk meg,melyet általában a vizsgáztatással foglalkozó egyesületeknél és szövetségeknél,halászati hatóságoknál is meg lehet vásárolni. Az anyag tartalmazza a legfontosabb jogszabályi,rendeleti előírásokat –melyek ismerete alapvető –és horgászati módszerekről,valamint más hasznos kérdésekről nyújt információt.

A kiadvány áttanulmányozása,az ismeretek elsajátítása után érdemes a vizsgára jelentkezni. Vizsgázni térségenként különböző helyeken lehet. Jó néhány horgászegyesület is kapott vizsgáztatási lehetőséget,de egyes térségekben csak egy-két állandó helyen lehet a vizsgát letenni. A vizsgáztató helyekről érdemes a helyi horgászegyesületnél vagy az egyes megyei és területi szövetségeknél érdeklődni. A horgászvizsga általában teszt jellegű.

Az állami horgászvizsga ( vizsgadíj:1.000,-Ft) sikeres letételét követően lehet megvásárolni az állami horgászjegyet (ára:1.000 Ft),melyről a honlap egy másik címén olvashatunk részletesen.

Az állami horgászjegy váltásának egyik feltétele a horgászszervezeti (egyesületi) tagság. Az állami horgászjegyet váltani szándékozó az országban működő több mint 1100 horgászegyesület bármelyikénél létesíthet tagságot.

Az állami jegy birtokában azután bármelyik vízterületre megválthatja a különböző típusú –éves,heti,napi,esetleg több napra szóló –területi engedélyét.

Általánosan az a jellemző,hogy szinte minden vízterületre,annak hasznosítási színvonalától függően külön területi engedélyt kell váltani. Léteznek magasabb költségigényű “országos érvényű”területi engedélyek is,természetesen az országos jelleg úgy igaz,hogy szinte minden térségből vannak nagyobb, jelentősebb vizek az érvényességi körben. (Erről a honlap területi engedélyekről- Jegyekről menüpont- szóló fejezetében lehet tájékozódni.)

A kezdő,a gyakorló horgásznak is minden vízterületen célszerű tájékozódni az ott érvényes horgászati rendről,mivel a törvényi és rendeleti előírásoknál szigorúbb helyi szabályozások is lehetnek érvényben,melyeket be kell tartani. A vízhasznosítók az általuk kiadott területi engedélyeken általában feltüntetik az adott vízre érvényes horgászrendi előírásokat.

Gyermekhorgász szeretnék lenni! 

A gyermekeknek 14 éves életkoruk betöltéséig nem kell horgászvizsgát tenniük. Persze célszerű tájékozódniuk,ismereteket szerezniük az egyes halfajokról,a törvény és rendelek által előírt tilalmi és méretkorlátozásokról,mivel a szabályok betartásának elvárása rájuk is vonatkozik.

A gyermek akkor horgászhat,ha rendelkezik állami gyermek horgászjeggyel (ez térítésmentes, mintáját a honlap állami jegyekről szóló menüjében láthatjuk) és az adott vízre érvényes területi engedéllyel.

A gyermek területi engedélyek általában kedvezményes árúak. Jelenleg kétféle széleskörű engedély ismert. Egy 1000 Ft-os értékű,mely elsősorban a horgászszervezetek nagyobb vízterületeire érvényes és egy 5000 Ft-os,melynél az előbbi vizek kibővülnek a Balatonnal,a Dunával,a Tiszával és meghatározott holtágaikkal. Az adott területi engedélyen az érvényesség részletesen fel van tüntetve. Ezek a típusú engedélyek egyesületi hasznosításba tartozó vízterületekre nem,vagy csak adott egyesületek helyi szabályozása szerint érvényesek.Manapság már különféle típusú gyermek területi engedélyt lehet váltani,egy vízterületre,vagy egy térség , egy megye területére is.

A gyermek területi engedélyt kiadó fogási naplóval is ellátja a gyermekhorgászt. A fogási naplót vezetni kell és a kiadó szervezetnek év végével a naplón feltüntetett időpontig le kell adni.

A gyermekhorgászokat szívesen látják a horgászegyesületek. Szívesen segítenek a horgászati alapismeretek elsajátításában, sok egyesület szervez gyermek versenyeket,vetélkedőket és horgásztáborokat is.

Ügyelni kell annak a törvényi előírásnak a betartására,amely kimondja,hogy 14. életévét be nem töltött gyermek,kizárólag nagykorú személy felügyelet mellett,egy horgászbottal azon egy horoggal horgászhat. A gyermek naponta –a törvényi előírás szerint –egy darab méretkorlátozással védett halat,3kg kősüllőt és a méretkorlátozás alá nem eső halfajokból (pl. kárász, keszegfélék,stb) 5 kg-ot foghat. Az egyes vízhasznosítók , területi engedélyt kiadók szigoríthatják,korlátozhatják gyermekhorgász által használható horgászmódszereket ( így több helyen csak úszos készség használatát engedélyezik ),illetve fogási lehetőségeit is korlátozhatják (pl. csak méretkorlátozással nem védett halfajokra engedve meg a horgászatot). Ezért a horgászrendi előírásokat minden esetben át kell tanulmányozni.

Az egyesület történelme

65 éve történt hogy megalakult a Ráckevei Horgász Egyesület / 1941.április 06.-án /
1941-ben ugyanis lejárt a Soroksári Duna ág e területén halászati bérleménye,és lehetőség nyílt arra,hogy leleményes horgászni vágyó emberek részt vegyenek az ártóverésen. A részvétel sikeres volt,a bérleti jogot megszerezték,ha nem is kizárólagos, mivel a halászat tovább folytatódott,de 4l fő részére a horgászat is megkezdődhetett. A 41 fő alapító tag a drága bérlemény kifizetésére a sportegyleti pénztártól kölcsönt vett. fel. Horgászirodát hoztak létre,mely az Adamkó-féle vendéglő egyik helyisége volt.
Az egyesület első elnöke Appel Mihály,jegyzője Litkei Emil,titkár Somhegyi Jenő,gazda. Gyene András,számvizsg.biz.elnöke Visky Imre.
Sajnos ma már sem ők,sem pedig az alapító tagok nem élnek,de mi horgászok köszönettel és hálával emlékezünk mindnyájukra.
Az Egyesület életképességét bizonyítja,hogy már az alapítás évében a létszám elérte a 67 főt. Az anyagiak akkor is szűkösek voltak. Az iroda és víz bérleményt tagdíjból és némi egyéni adakozásból fizették.
1945 után a politikai változásokat követően az egyesületi élet lendületesen szerveződik. A létszám már eléri a 140 főt.
Új nagyobb iroda bérlése a Sas vendéglőben,majd 1951-től Kerekzátony szigeten lévő Kiss Ernő féle vendéglőben.
A taglétszám folyamatosan nő és eléri a 400 főt.
Az 1957-ben választott vezetőség Rékasi Béla elnök úrral az élen döntésre jut egy önálló horgásztanya létesítésének az ügyében.
1958-ban megveszik a telket és elkezdődik az építkezés ,a tagság hozzájárulásával 100.-Ft és sok társadalmi munkában.
A horgásztanya felépül. 1961. április 30.-án ünnepélyesen átadják,az iroda helyben működik.
1974-ben pénztáros helyett állandó adminisztrátor van alkalmazva. Tagság létszáma  már 1037 fő.
A tanya fejlesztése tovább folyik,1975-ben megépülnek a hálószobák,fürdőszoba,majd 1979-ben a pince,a tagság szórakozását klubhelyiség és büfé biztosítja. A taglétszám 1990-ben eléri 2156 főt.
Ezzel a Duna ág második legnagyobb egyesülete. 1995-től a létszám stagnál,majd 1999-től csökkenni kezd.
Ennek oka tagságunk anyagi helyzetére,illetve a Duna ág halállományának csökkenésére vezethető vissza.
Az Egyesület jelen vezetése mindent megtesz és a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében,hogy a tagságot a ma elvárható színvonalon kiszolgálja. A ráckevei Duna ági Szövetséggel karöltve azon munkálkodik,hogy a Duna-ág halállománya induljon fejlődésnek és a fogási eredmények emelkedjenek.
A jelen vezetés tisztelettel és hálával emlékezik az alapító tagjainkra és az elhunyt aktivistákra. Appel Mihály,Tóth László,Visky Imre,Gyene András,Rékasi Béla,Szűcs András,Frideczky József,Litkei Emil.
Köszönetét fejezi ki mindazoknak,akik a Ráckevei Horgász egyesületet munkájában támogatták.