TISZTELT HORGÁSZTÁRSAINK!

 

Értesítjük Önöket,hogy Irodánk új helyre költözött.

Jelenlegi irodahelyiség közvetlenül a bejáratnál a parkolóval szembeni épületben található.

A megújult helyünkön szeretettel várjuk minden régi tagunkat és leendő új horgászainkat.

Horgászüdvözlettel:

Vezetőség

 

TISZTELT HORGÁSZTÁRSAK!

 

Bizonyára többen értesültek arról,hogy egyesületünk horgásztanyánkba április. 23.-ra virradóra ismeretlen tettes vagy tettesek betörtek és onnan a páncélszekrényt felfeszítve 1200000 Ft készpénzt tulajdonítottak el.

Tekintettel egyébként is nehéz anyagi helyzetünkre,kérjük minden jóérzésű tagunkat,hogy akinek lehetősége van,úgy 1000 Ft hozzájárulásával támogassa egyesületünket.

Utalás esetén:11742070-20000703 Otp Bankszámlaszámra.

 

Köszönettel:

Egyesület Vezetősége

 

FIGYELEM!

HORGÁSZAINKAT ÉRTESÍTJÜK,HOGY A 2017 ÉVI ENGEDÉLYEK

KIADÁSA JANUÁR 17.-én KEZDŐDIK!!!

 

2017 ÉVI HORGÁSZVIZSGÁK

Tisztelt sporttársak  a 2017 évi horgászvizsgák az alábbi időpontban lesznek

megtartva,az egyesület horgásztanyáján szombatonként 10-11 óráig.

 

FEBRUÁR                 18.

MÁRCIUS                 04.

MÁRCIUS                 11.

ÁPRILIS                   22.

MÁJUS                      06.

MÁJUS                      27.

JUNIUS                     24.

JULIUS                      08.

JULIUS                      29.

AUGUSZTUS              05.

AUGUSZTUS              26.

SZEPTEMBER            16.

OKTÓBER                  21.

NOVEMBER               18.

DECEMBER                09.

 

FEGYELMI SZABÁLYZAT 2017.

A RÁCKEVEI HORGÁSZ EGYESÜLET
FEGYELMI SZABÁLYZATA
2017. év
A szabályzat célja a jogszabályok,az Egyesület alapszabálya és az RDHSZ Etikai Kódexe rendelkezései keretén belül az egyesületi tagok etikus,sportszerű,jogkövető és környezetbarát szemléletének és magatartásának fejlesztése.
A szabályzat fejezetei:
- hatálya
- hatáskörök
- fegyelmi vétségek
- eljárási szabályok
- fegyelmi büntetések
I. Fegyelmi Szabályzat
A fegyelmi eljárás célja
1.§.
A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályok,az Országos Horgászrend,az Egyesület Alapszabálya és az egyesületi testületek kötelező rendelkezései megtartásának biztosítása,illetőleg a bizonyítottan elkövetett és a fentiekben felsorolt szabályok ellen vétőkkel szemben a cselekménnyel arányban álló elmarasztalás.
A Fegyelmi Szabályzat hatálya
2.§.
A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya az Alapszabály 6. pontjában írt természetes személy egyesületi tagokra terjed ki.
A Fegyelmi Szabályzathoz kapcsolódó hatáskörök
3.§.
/1/. A a Fegyelmi és Etikai Bizottság,a 5. § (4) bekezdésben foglaltak esetében az Egyesület elnöke jogkörébe tartozik.
/2/. A Szabályzat 8. § d). (a választott tisztségviselők) és e). pontja esetében a fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálására a Küldöttközgyűlés jogosult.
/3/. A fegyelmi ügyek másodfokú elbírálására az /1/ bekezdésben foglaltak esetén az Egyesület Vezetősége rendelkezik jogkörrel.
Fegyelmi vétségek
4.§.
Fegyelmi vétséget követ el az a tag:
a). aki ellen halászattal,horgászattal összefüggő szándékos bűncselekmény miatt jogerős bírósági elmarasztaló ítéletet hoztak,
b). aki ellen szabálysértési hatóság horgászattal összefüggésben jogerős marasztaló határozatot hozott
c). aki ellen jogerős bírósági,vagy szabálysértési hatósági marasztalás történt természetvédelemmel összefüggésben,
d). aki a horgászattal,vagy természetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok,a horgászrendek /országos,vagy helyi/,az egyesületi Alapszabály,vagy a választott egyesületi szervek és a Közgyűlés döntései ellen vét,illetőleg tevékenységével vagy mulasztásával a horgásztársadalom és az Egyesület működését veszélyezteti,
e). aki választott egyesületi tisztségviselőként a kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti.
f). Aki megszegi az alapszabály 10. pontjában írt kötelezettségek bármelyikét
Az eljárás megindítása
5.§.
/1/ Fegyelmi eljárás csak írásban rendelhető el. Az eljárás alá vonttal az értesítésben ismerni kell az eljárás megindításának okát.
/2/ A fegyelmi eljárást csak az Egyesület Elnöke,vagy tartós akadályoztatása,ill. személyes érintettsége esetében az alelnöke rendelheti el. Az Egyesület Elnökének külön intézkedése mellőzhető,ha a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség küldte meg a halászati ellenőr feljelentését.
Mulasztás esetén a Küldöttközgyűlés kötelezheti az Elnököt (alelnököt) az eljárás elrendelésére.
/3/ Az eljárást az Egyesület bármely tagja is kezdeményezheti,de az elnök (alelnök) jogosult elbírálni,hogy a cselekmény fegyelmi eljárás elrendelését megköveteli-e.
Az Elnök köteles a fegyelmi eljárást elrendelni a 4.§ a),b) és c) pontjaiban írt esetekben.
/4/ Az Egyesület Elnöke csekélyebb súlyú fegyelmi vétség esetén a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével saját hatáskörben alkalmazhatja a Szabályzat 8.§/1/ bekezdés a) vagy b) pontja szerinti fegyelmi büntetést.
Az Egyesület Elnöke által a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével kiszabható fegyelmi büntetés feltétele,hogy minden bizonyíték rendelkezésre álljon,a tényállás kétséget kizáróan megállapítható legyen,valamint a cselekmény elkövetését a fegyelmi eljárás alá vont elismerje.
/5/ Ha a fegyelmi eljárás alá vont az Egyesület Elnökének az 5.§ /4/ bekezdése szerinti intézkedése ellen annak közlésétől számított 8 napon belül kifogással él,az Egyesület Elnöke köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.
Eljárási szabályok
6.§.
A fegyelmi bizottság az ügy érdemében határozatot,eljárási kérdésben végzést hoz.
/1/ Az eljárás elrendelésétől számított 30 napon belül a fegyelmi bizottság elnöke köteles a beérkezett iratokat megvizsgálni.
Ha az ügyben nem áll fenn a 6.§ (8) bekezdésben írt felfüggesztési ok,akkor intézkedik a fegyelmi bizottság összehívásáról és meghallgatást kitűzni,illetőleg annak mellőzéséről is dönthet a 4.§ a),b) c) pontokban fogalt esetekben.
/2/ Az eljárás során a fegyelmi bizottság testületként tevékenykedik,tanúmeghallgatásokat tart,bizonyítékokat szerez be és értékel. A fegyelmi bizottság munkáját az Egyesület valamennyi tagja köteles segíteni az általa ismert bizonyítékok bemutatásával,tanúvallomásokkal.
A /8/ bekezdésben írt esetben a felfüggesztésről a fegyelmi bizottság elnöke egyszemélyben jogosult dönteni.
/3/ Az eljárás alá vontat tértivevényes levélben (vagy az idézés átvételét bizonyító egyéb módon) kell a tárgyalásra megidézni azzal a figyelmeztetéssel,hogy az a távolmaradása esetén is megtartható. Fel kell hívni bizonyítékai bemutatására és arra,hogy a tanúit előzetesen jelentse be.
/4/ Mellőzhető a tárgyalás,ha az eljárás alá vont a feljelentést tartalmazó okiraton a terhére rótt cselekményt aláírásával elismerte.
/5/ A fegyelmi tárgyalás az Egyesület tagjai számára nyilvános,azonban az eljárás alá vont kérésére zárt tárgyalást kell tartani.
/6/ A tárgyalást az eljáró bizottság elnöke nyitja meg,vezeti le és gondoskodik a rend fenntartásáról. A szükséges adatok egyeztetése és az összeférhetetlenség,elfogultság kizárása után ismerteti az eljárásra indokot adó eseményt,a bizonyítékokat és meghallgatja az eljárás alá vontat,és a tanúkat. Az eljáró bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel,majd az elnök a tárgyalást bezárja.
Az eljáró bizottság az indokolással ellátott határozatát– amennyiben további bizonyítást,meghallgatásokat nem lát szükségesnek – a tárgyalást követő 15 napon belül köteles írásba foglalva az érintettek számára megküldeni. A döntés a tényállás egyértelmű tisztázottsága esetén a tárgyalást követően azonnal kihirdethető,de az írásban történő közlés ebben az esetben is szükséges.
/7/ A fegyelmi határozatnak tartalmaznia kell a fegyelmi bizottság által megállapított tényállást és ennek bizonyítékait,a kiszabott fegyelmi büntetést,az alkalmazott általános rendelkezéseket és az indokolást. A határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslat lehetőségét is.
/8/ A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni,ha az ügyben büntető,vagy szabálysértési eljárás indult,legfeljebb ezen eljárások jogerős befejezéséig.
/9/ Ha az eljárás ifjúsági tag ellen indult,a fegyelmi bizottság elnöke köteles a kiskorú törvényes képviselőjét értesíteni.
/10/ A II.f.on eljáró fegyelmi szerv köteles a fellebbezést az első rendes ülésének napirendjére venni
Elévülés
7.§.
Ha a fegyelmi vétség elkövetésétől számítva több mint egy év,vagy az eljárás elrendelésére jogosult tudomására jutásától számított hat hónap eltelt,fegyelmi eljárás nem indítható. Az eljárás felfüggesztése az elévülést megszakítja és az alapjául szolgáló eljárás jogerős bejezéséig az elévülés nyugszik.
Fegyelmi büntetések
8.§.
/1/ Fegyelmi büntetések:
a) figyelmeztetés
b) írásbeli megrovás
c) horgászattól a Ráckevei-Soroksári Dunaág és vízrendszerén meghatározott időre – legfeljebb 5 évre – történő eltiltás
d) tisztségviseléstől meghatározott időre – legfeljebb öt évre – történő eltiltás
e) kizárás
/2/ Az /1/ bek. a),és c) pontjában leírt fegyelmi büntetéseket a fegyelmi és az. ad. hoc fegyelmi bizottság saját hatáskörében szabja ki,az pont esetében a Fegyelmi Bizottság megállapítja a fegyelmi vétséget,a döntés (fegyelmi büntetés) kiszabása iránt a határozatát a fegyelmi ügy napirendbe történő felvétele érdekében megküldi a küldöttközgyűlésnek.
/3/ Az /1/ bekezdés c) és e) pontja esetén az állami horgászjegyet,a fogási napló,a tagsági lapot,a kiegészítő tagsági lapot és a területi engedélyt,illetve az e) pont esetében az előzőeken túl a tagsági igazolványt is a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követően az elmarasztalt személytől be kell vonni.
/4/ Az /1/ bek. c/. pontjában írt fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb 1 év tartamra felfüggeszthető. Erről a fegyelmi határozatban rendelkezni kell.
/5/ A kizárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Alapszabály 11.5. pontja szerint kell alkalmazni.
„A tagnak a jogszabályt,a Horgász Egyesület alapszabályát,az Egyesület egyéb hatályos szabályzatát,vagy Közgyűlés határozatát súlyosan,vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés – bármely egyesületi tag-,vagy szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
/Ptk. 3:70.§ (1) bek. 3:71. § (1) bek. c). pont)/
Az eljárás megindításáról,a kizárásról határozó Közgyűlés ülésének helyéről és időpontjáról a kizárni kívánt tagot írásban,előzetesen,postai úton,ajánlott tértivevényes levél formájában – legalább az ülést megelőző 8 nappal (azaz nyolc nappal) – értesíteni kell.
A kizárni kívánt tag a Közgyűlés ülésén részt vehet,és a kizárással szembeni védekezését ott előadhatja,tanúk megidézését és meghallgatását kérheti.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni,az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat,továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
/Ptk. 3:70.§ (2) bek./
A kizáró határozatot,annak meghozatalát követő 8 napon (azaz nyolc napon) belül,írásban,postai úton,ajánlott- tértivevényes levél formájában a taggal közölni kell.
A Közgyűlésnek a tag kizárásáról hozott határozatával szemben a tag a vonatkozó jogszabályok szerint pert indíthat.”
A fegyelmi bizottság működése
9.§.
Alapszabály 21. pontja alapján
/1/ A fegyelmi bizottság 3 (három) főből (egy elnökből,két tagból) áll.
Az elnököt a tagok választják meg a soraikból. Döntéseit az elnök és a két tag eljárása eredményeként hozza. Döntéseit indokolással ellátva,írásba foglalja.
A fegyelmi bizottsághoz 1 póttag tartozik. Póttag az elnök,vagy a bizottság tagjának akadályoztatása esetén hívható be. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ad hoc elnököt választ.
A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek a vezetőség,illetőleg az ellenőrzőbizottság tagjai.
A bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak fegyelmi ügyeiben. A tisztségviselők fegyelmi ügyeiben csak a küldöttközgyűlés járhat el.
A fegyelmi bizottság az egyesület fegyelmi szabályzatában meghatározott eljárási rend szerint köteles a fegyelmi eljárást lefolytatni és ennek alapján –írásban –indokolást is tartalmazó határozatot hozni. „
/2/ Nem járhat el fegyelmi ügyben a bizottság tagjaként a sértett,vagy akinek egyenes ágbeli rokona,az eljárás alá vont,ill. a sértett. Ugyanezek a kizáró okok házastársak esetében is. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként,akitől elfogultság,vagy más ok miatt az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.
/3/ Nem vehet részt a másodfokú eljárásban az a személy,aki az első fokú eljárásban a fegyelmi bizottság tagjaként vett részt.
/4/ A másodfokú fegyelmi eljárást az egyesület elnöke,kizáró ok esetén az alelnök vezeti le.
Fellebbezés
10.§.
/1/ Az első fokú fegyelmi határozat ellen annak kézhezvételét követő 15 napon belül írásban nyújtható be fellebbezés.
A 6.§ /8/ bek. alapján hozott,az eljárás felfüggesztését elrendelő határozat ellen nincs fellebbezésnek helye.
/2/ Fellebbezést az elmarasztalt és az Egyesület elnöke nyújthat be.
/3/ A fellebbezést az első fokon határozatot hozott szervnél kell benyújtani,amely azt köteles 8 napon belül,az első fokú eljárás irataival az egyesület elnökének felterjeszteni,aki köteles az ügy összes iratait a II.f. eljárásra hatáskörrel rendelkező szerhez továbbítani.
/4/ A másodfokú eljárás során hozott jogerős döntés ellen további fellebbezésnek nincs helye.
/5/ Az Egyesület Küldöttközgyűlése által hozott I.f. fegyelmi határozat ellen fellebbezésnek nincs helye,azt 30 napon belül indítandó keresettel lehet megtámadni a Budapest Környéki Törvényszék előtt.
A fegyelmi büntetés mérséklése
11.§.
A fegyelmi büntetés időtartamának mérséklését az egyesület bármely tagja kezdeményezheti annál a szervnél,amely a jogerős határozatot hozta. A mérséklésre javaslatot tenni a büntetés megkezdését követő hat hónap leteltével lehet. A mérséklésről a határozatot hozó fegyelmi szerv dönt. A mérséklési javaslat elutasítása ellen fellebbezni nem lehet.
Záradék

A Fegyelmi Szabályzat módosítását Ráckevei Horgászegyesület Vezetősége a
2017. április 8-i ülésén egyhangú szavazatokkal,5/2017. számú határozattal elfogadta.
A Fegyelmi Szabályzat 2017. április 8. napjától hatályos.
Sifrik Ferenc elnök sk.

 

 

Természetvédelmi felügyelőség tájékoztatója

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi felügyelőség tájékoztatója a védett halfajok csalihalként történő árusításával és használatával kapcsolatban itt olvasható.

2014. évi Horgászversenyek

A Ráckevei Horgász Egyesület április 27.-én rendezte a piactéren felnőtt házi horgász versenyét.

Versenybizottságunk reggel hat órától várta a nevezni kívánókat.

A kellemes tavaszi időben harmincnégy tagunk jelezte indulási szándékát. Schwarcz Gáspár a versenybizottság elnökének megnyitója és a sorsolás után a versenyzők elfoglalták a rajthelyeket. Nyolc órakor vízbe kerültek a horgász készségek,kezdetét vette a verseny. Horgászaink tizenegy óráig vallatták a Ráckevei Dunát,több-kevesebb sikerrel. Hiába volt a sok szuper felszerelés,a különböző ízesítésű etető és csali anyag a halak étvágyát nem igazán sikerült felcsigázni. Emiatt történhetett,hogy a mezőny fele nem tudott halat fogni. A tavalyi győztesünk Sági Zsolt versenyhorgászunk,aki az elmúlt évben utca hosszal megverte a mezőnyt,idén 960gr fogott hallal csak a negyedik helyen végzett. Egy pár mondat erejéig maradnék a tavalyi versenyünknél. Hosszú évek óta egyesületünk az első tíz helyezettet tárgy jutalomba részesíti. Ezek között található értékes és szerényebb értékű,de praktikus horgász eszközök,és a választás joga az elért helyezés alapján történik. A tavalyi versenyen Sági Zsolt remek versenyzéssel utasította maga mögé a mezőnyt. Az arany érem és az oklevél átvétele után az asztalon lévő különböző botok orsók,horgász tárgyak közül a legszerényebb díjat,egy tekercs horgász zsinórt választott. Ez egy nagyon nemes gesztus volt részéről,amire szívesen gondolunk vissza egy év távlatából is. Nem ért véget,olvassa tovább …

Az egyesület tagfelvételének rendje

Horgászni szeretnék,mi a teendőm? 

Sokan gyermekkorukban,kevesebben felnőtt korukban ismerkednek meg a horgászattal,a vizek csodálatos, egy életre rabul ejtő hangulatával. Az első pecázás élménye maradandó,de az élet egyéb feladatai,kötelezettségei és más hobbik nemegyszer eltávolítják az ifjakat,vagy felnőtteket a horgászattól.

Később többségük általában újra felfedezi a horgászat örömét,szépségét és ekkor teszik fel általában a kérdést,hogyan lehetek horgász.

Magyarországon a horgászatot a halászati-horgászati törvény és kapcsolódó rendeletei szabályozzák. Mi a horgászokra,horgászatra vonatkozó lényege?

Magyar állampolgár (14. életévét betöltött) akkor horgászhat,ha az állam által előírt horgászvizsgát leteszi,horgászatra jogosító okmányokkal –állami horgászjegy,területi engedély – rendelkezik.

Horgászvizsga: az állam által meghatározott vizsgaanyagot a “Horgászati alapismeretek”című kiadványban találjuk meg,melyet általában a vizsgáztatással foglalkozó egyesületeknél és szövetségeknél,halászati hatóságoknál is meg lehet vásárolni. Az anyag tartalmazza a legfontosabb jogszabályi,rendeleti előírásokat –melyek ismerete alapvető –és horgászati módszerekről,valamint más hasznos kérdésekről nyújt információt.

A kiadvány áttanulmányozása,az ismeretek elsajátítása után érdemes a vizsgára jelentkezni. Vizsgázni térségenként különböző helyeken lehet. Jó néhány horgászegyesület is kapott vizsgáztatási lehetőséget,de egyes térségekben csak egy-két állandó helyen lehet a vizsgát letenni. A vizsgáztató helyekről érdemes a helyi horgászegyesületnél vagy az egyes megyei és területi szövetségeknél érdeklődni. A horgászvizsga általában teszt jellegű.

Az állami horgászvizsga ( vizsgadíj:1.000,-Ft) sikeres letételét követően lehet megvásárolni az állami horgászjegyet (ára:1.000 Ft),melyről a honlap egy másik címén olvashatunk részletesen.

Az állami horgászjegy váltásának egyik feltétele a horgászszervezeti (egyesületi) tagság. Az állami horgászjegyet váltani szándékozó az országban működő több mint 1100 horgászegyesület bármelyikénél létesíthet tagságot.

Az állami jegy birtokában azután bármelyik vízterületre megválthatja a különböző típusú –éves,heti,napi,esetleg több napra szóló –területi engedélyét.

Általánosan az a jellemző,hogy szinte minden vízterületre,annak hasznosítási színvonalától függően külön területi engedélyt kell váltani. Léteznek magasabb költségigényű “országos érvényű”területi engedélyek is,természetesen az országos jelleg úgy igaz,hogy szinte minden térségből vannak nagyobb, jelentősebb vizek az érvényességi körben. (Erről a honlap területi engedélyekről- Jegyekről menüpont- szóló fejezetében lehet tájékozódni.)

A kezdő,a gyakorló horgásznak is minden vízterületen célszerű tájékozódni az ott érvényes horgászati rendről,mivel a törvényi és rendeleti előírásoknál szigorúbb helyi szabályozások is lehetnek érvényben,melyeket be kell tartani. A vízhasznosítók az általuk kiadott területi engedélyeken általában feltüntetik az adott vízre érvényes horgászrendi előírásokat.

Gyermekhorgász szeretnék lenni! 

A gyermekeknek 14 éves életkoruk betöltéséig nem kell horgászvizsgát tenniük. Persze célszerű tájékozódniuk,ismereteket szerezniük az egyes halfajokról,a törvény és rendelek által előírt tilalmi és méretkorlátozásokról,mivel a szabályok betartásának elvárása rájuk is vonatkozik.

A gyermek akkor horgászhat,ha rendelkezik állami gyermek horgászjeggyel (ez térítésmentes, mintáját a honlap állami jegyekről szóló menüjében láthatjuk) és az adott vízre érvényes területi engedéllyel.

A gyermek területi engedélyek általában kedvezményes árúak. Jelenleg kétféle széleskörű engedély ismert. Egy 1000 Ft-os értékű,mely elsősorban a horgászszervezetek nagyobb vízterületeire érvényes és egy 5000 Ft-os,melynél az előbbi vizek kibővülnek a Balatonnal,a Dunával,a Tiszával és meghatározott holtágaikkal. Az adott területi engedélyen az érvényesség részletesen fel van tüntetve. Ezek a típusú engedélyek egyesületi hasznosításba tartozó vízterületekre nem,vagy csak adott egyesületek helyi szabályozása szerint érvényesek.Manapság már különféle típusú gyermek területi engedélyt lehet váltani,egy vízterületre,vagy egy térség , egy megye területére is.

A gyermek területi engedélyt kiadó fogási naplóval is ellátja a gyermekhorgászt. A fogási naplót vezetni kell és a kiadó szervezetnek év végével a naplón feltüntetett időpontig le kell adni.

A gyermekhorgászokat szívesen látják a horgászegyesületek. Szívesen segítenek a horgászati alapismeretek elsajátításában, sok egyesület szervez gyermek versenyeket,vetélkedőket és horgásztáborokat is.

Ügyelni kell annak a törvényi előírásnak a betartására,amely kimondja,hogy 14. életévét be nem töltött gyermek,kizárólag nagykorú személy felügyelet mellett,egy horgászbottal azon egy horoggal horgászhat. A gyermek naponta –a törvényi előírás szerint –egy darab méretkorlátozással védett halat,3kg kősüllőt és a méretkorlátozás alá nem eső halfajokból (pl. kárász, keszegfélék,stb) 5 kg-ot foghat. Az egyes vízhasznosítók , területi engedélyt kiadók szigoríthatják,korlátozhatják gyermekhorgász által használható horgászmódszereket ( így több helyen csak úszos készség használatát engedélyezik ),illetve fogási lehetőségeit is korlátozhatják (pl. csak méretkorlátozással nem védett halfajokra engedve meg a horgászatot). Ezért a horgászrendi előírásokat minden esetben át kell tanulmányozni.